Meglehet�sen rem�nytelen v�llalkoz�s bemutatni a fajta kialakul�s�nak t�rt�net�t. Mint �ltal�ban a legt�bb �sr�gi fajt��t, az angol masztiff eredet�t is hom�ly fedi. K�ts�gtelen, hogy kialakul�s�ban a molosszusok, valamint a k�l�nb�z� nagytest� kuty�k j�tszhattak szerepet, de nehezen k�vethet� visszafel� az az �t, amely az angol masztiff �sei nyom�ban v�g�l is Angli�ba, annyi m�s kutyafajta v�gleges megform�l�s�nak haz�j�ba vezet. Az �t felt�telezhet� �llom�saik�nt tal�n Tibet, az �kori G�r�gorsz�g �s R�ma j�het sz�m�t�sba. Az �kori h�d�t�k vez�rei – Nagy S�ndor, Julius Caesar – csod�lt�k ezeknek a kuty�knak a b�tors�g�t, �s el�seg�tett�k elterjeszt�s�ket, ak�rcsak a f�n�ciai keresked�k, akik viszont csup�n eladni val� �rucikket l�ttak benne.

Valamikor r�ges-r�gen, m�g a fajtatiszta kuty�k kialak�t�sa el�tt, csaknem minden nagy termet� ebet masztiffnak neveztek. A g�r�g�k �s a perzs�k hadi c�lokra alkalmazt�k ezeket a hatalmas ebeket, amelyek felhaszn�l�s�val az Eur�p�ban �s �zsi�ban igen elterjedt �ri�si �s izmos kuty�kat kiteny�sztett�k. K�s�bb a masztiffokat ny�jak �rz�s�rez, ragadoz�k vad�szat�ra alkalmazt�k.

Az �kori R�m�ban a masztiffok nemcsak a katon�k mellett, de az ar�n�kban is megtal�lhat�k voltak. Medv�kkel, oroszl�nokkal, s�t gladi�torokkal val� viadalaik rendk�v�li k�zkedvelts�gnek �rvendtek. A masztiffok �gyess�ge, t�mad�kedve val�s�gos legend�v� v�lt. A r�maiak annyira sz�m�tottak kuty�ik �bers�g�re, v�ros�rz� tev�kenys�g�re, hogy amikor a gall harcosok benyomultak a Capitoliumba, csal�dotts�gukban k�s�bb keresztre fesz�tett�k azokat az egyedeket, melyek nem bizonyultak el�g harciasnak.

K�z�pkori eml�kek

A k�z�pkorban a hadi kuty�k szerepe megsz�nt, az ebek azonban k�pesek voltak �jabb feladatokhoz is feln�ni; – a k�l�nb�z� hatalmas �p�tm�nyek �rz�i lettek. Az emberek nappal megk�t�tt�k, �jjel viszont szabadon engedt�k a kuty�kat, hogy azok megv�dj�k a behatol�kt�l a j�sz�got �s a h�zat. Az �ri�si f�ldbirtokok felett rendelkez� nemesek annyira f�ltett�k vad�llom�nyukat, hogy saj�t b�rl�iket is gyan�s�tott�k egy-egy vad elejt�s�vel. Emiatt a k�zember hossz� id�n kereszt�l csak akkor tarthatott nagy test� ebet, ha a kutya mells� v�gtagjainak h�rom ujj�t lev�gta. Kiz�r�lag azok a kuty�k ker�lt�k el ezt a k�nz�st, amelyeket el�g kicsinek tartottak ahhoz, hogy ne jelentsenek vesz�lyt a vad�llom�nyra.

A 15. sz�zadban k�l�n t�pust form�ltak ki a bik�k elleni k�zdelemre. Feltehet�en a masztiffok �s egy�b nagy termet� ebek keresztez�s�b�l alak�tott�k ki az erre a c�lra alkalmas kuty�kat. Ezek az ebek el�reharap�sos fogazattal rendelkeztek, amely lehet�v� tette sz�mukra, hogy k�nnyed�n beleakaszkodjanak a bik�ba, �s l�gz�si gondok n�lk�l tarts�k fogva az �llatot. Az eg�szs�ges lelk�let� emberek sok�ig hi�ba pr�b�lt�k a bikahecceket megakad�lyozni, k�s�bb azonban betiltott�k ezt az �rtelmetlen k�zdelmet.

A kihal�s k�sz�b�n

1908-ban az angol Kennel Klub mind�ssze harminc�t p�ld�nyt jegyzett be a msztiffb�l. Ezut�n a fajta teny�szt�se n�mik�ppen meger�s�d�tt, n�h�ny egyed �tker�lt Amerik�ba. A h�bor�k ut�n Angli�ban mind�sszesen h�sz egyed maradt �letben, s ezek is t�l �regek, illetve alkalmatlanok voltak a tov�bbteny�szt�sre. Nem volt m�s lehet�s�g; a hajdan Amerik�ba ker�lt masztiffok n�h�ny egyed�t viszszav�s�rolt�k, s ezzel alapozt�k meg a fajta teny�szt�s�t, illet�leg akad�lyozt�k meg a kihal�s�t. Az angol masztiff azonban az�ta is az egyik legritk�bb fajta, �s sajn�latos m�don nem t�l sok egyede �l szerte a vil�gon.

Ma csup�n n�gy olyan fajta l�tezik, amelyik jogosan viseli a masztiff nevet. Ezek: az angol, a tibeti, a n�polyi �s a bullmasztiff. Sokan a jap�n tos�t is masztiffokhoz sorolj�k, mivel megjelen�s�ben igazi masztiff t�pus.

Az angol masztiff m�r a k�z�pkori Angli�ban is rendk�v�l k�zkedvelt volt. Sokoldal�s�g�ra jellemz�, hogy harcban �s vad�szatban egyar�nt meg�llta a hely�t. Akkort�jt ink�bb a gazdag nemesek tartott�k ezt a fajt�t, a szeg�nyebb emberek sz�vesebben r�szes�tett�k el�nyben a kisebb termet� mozg�kony ebeket. Az angol masztiffot (haz�j�ban egyszer�en csak masztiffnak nevezik) eg�szen a 19. sz�zad k�zep�ig gladi�tor- �s hadikutyak�nt alkalmazt�k, de mint a vad�szok seg�t�je, �s a h�z �rz�je is n�pszer�s�gnek �rvendett. A k�s�bbiek sor�n vesztett a k�zkedvelts�g�b�l, tov�bbra is meg�rizte azonban fajtajelleg�t.

Fajtajelleg

Az angol masztiff rendszerint eg�szs�ges fajta. Sajnos, mint a legt�bb nagy termet� eb, ez is hajlamos a cs�p��z�leti diszpl�zi�ra, ez�rt a teny�szt�sbev�tel el�tt aj�nlatos r�ntgenfelv�telt k�sz�ttetni. Miut�n azonban haz�nkban kev�s p�ld�ny van a fajt�b�l, a teny�szt�sbe vonhat� egyedek sz�ma meglehet�sen korl�tozott, �gy a cs�p��z�leti diszpl�zia megl�te sajnos nem az egyik legl�nyegesebb szempont a teny�szt�s�n�l. Pedig a genetikailag �r�k�lt betegs�g probl�m�ss� teszi a fedez�s megval�s�t�s�t, mivel a szuka – a beteg h�tuls� v�gtagjai miatt – nehezen viseli el a kan nem jelent�ktelen s�ly�t; illetve a kann�l jelenl�v� cs�p��z�leti ficam is fokozza a p�rz�s gondj�t. Emiatt a teny�szt�k – a nagy neh�zs�gek �r�n v�ghezvihet� „aktus" helyett – az egyszer�bb mesters�ges megterm�keny�t�st alkalmazz�k.

A friss v�rvonalak hi�nya is korl�tozza a fajta egyedsz�m�nak gyarapod�s�t, arr�l m�r nem is besz�lve, hogy a hatalmas testt�mege miatt viszonylag kevesen foglakoznak a fajta teny�szt�s�vel. A megsz�llott teny�szt�k m�r annak is �r�lnek, hogy valamelyik teny�szetben id�nk�nt egy-egy alom napvil�got l�t. Az angol masztiffn�l elv�tve szemh�jgondok is jelentkezhetnek, ami �lland� napi kezel�st ig�nyel.

A k�lyk�knek alapos szocializ�l�d�sra van sz�ks�g�k, m�r fiatal korban meg kell ismertetni �ket k�l�nb�z� helyzetekkel �s emberekkel. A szuk�k rendszerint j� any�k, az ell�s t�bbnyire gondmentesen zajlik le. A kiskuty�k gyorsan fejl�dnek �s igen �leter�sek. Az �tlagos alomsz�m 8-12 k�ly�kb�l �ll.

Az angol masztiff a legnagyobb kuty�k egyike, a testt�mege ak�r a 90-100 kg-ot is el�rheti. Tiszteletet parancsol�, jellegzetes megjelen�s� eb. A fajta legkiv�l�bb p�ld�nyain�l az el�ny�s k�llem figyelemrem�lt� fizikai von�sokkal p�rosul. Tekint�lyes nagys�g� fejjel, hatalmas, er�teljes izmos nyakkal, sz�les �s m�ly mellkassal, t�m�r izmos t�rzszsel, hossz�, er�s csontozat� v�gtagokkal rendelkezik. H�ta �s �gy�ka sz�les, izmos. F�le kicsi, nyugalmi �llapotban a fej�hez simulva lel�g. Orrt�kre fekete. Az arcorri r�szen fekete maszkot visel. Szeme s�t�tbarna. A szemh�jak n�ha laz�k, enyh�n kifordul�k. A metsz�fogak t�treharapnak, az enyhe el�reharap�s nem kifog�solhat�, de hiba, ha az als� metsz�fogak z�rt sz�j mellett l�that�k. Farka cs�nkig �r, lel�g�, figyel� helyzetben felfel� g�rb�l. Mancsa nagy, kerekded, er�s ujjakkal �s talpp�rn�kkal. Karmai feket�k. Sz�rzete r�vid, sima, s�r�, sz�ne fak� r�tes vagy cs�kos.

A kan marmagass�ga legal�bb 76 cm, a szuk�� 66 cm. A standard nem adja meg a marmagass�g fels� hat�r�t, ez�rt a teny�szt�k �szt�n�sen t�rekednek a min�l nagyobb kuty�k teny�szt�sbe �ll�t�s�ra. Ez nem biztos, hogy k�vetend�, mert a marmagass�g t�lzott n�vel�s�vel p�rhuzamosan nehezebb� v�lik a fajta mozg�sa.

Els�sorban kertben tarthat�. Gyorsan megszokja a hely�t, minden k�r�lm�nyhez k�nnyen alkalmazkodik. Nem t�lzottan ugat�s, ha nincs oka r�, akkor hetekig nem hallatja hangj�t, �gy nem zavarja a lak�k�rnyezet�t. Testi adotts�gai, hihetetlen ereje, kiegyens�lyozott idegrendszere miatt korunk egyik t�k�letes h�z�rz� kuty�ja. B�r �br�zata kiss� mogorva, napjaink angol masztiffja m�gis rendk�v�l ragaszkod�, nyugodt, higgadt, kedves, j�sz�v� �ri�s.

Propszt Enik�