Abruzz�i juh�szkutya (Cane da Pastore Maremmano-Abruzzese, Maremann)

Az olaszok egyik legismertebb �s legn�pszer�bb ny�j�rz� kuty�ja; k�z�p-it�liai juh�szkuty�nak, ill. maremmannak is nevezik. �ll�t�lag az �si molosszus kuty�kkal �s a tibeti masztiffal keveredve alakult ki. Rokona a magyar kuvasznak, valamint a pireneusi p�sztorkuty�nak. Rendk�v�l hasonl�t hozz�juk, nyilv�nval� hogy K�z�p-�zsi�b�l sz�rmazik. Vannak olyan n�zetek, hogy az Abruzz�i juh�szkutya sz�rmaz�sa esetleg �sszef�gghet az 1700-as spanyolorsz�gi merin�i juhimporttal; hiteles adatok igazolj�k ugyanis hogy az els� spanyol juhok l�bon hajtva �rkeztek Olaszorsz�gba; joggal felt�telezhet�, hogy a hossz� �t alatt a pireneusi kuty�k v�dhett�k a ny�jakat, �s �gy ker�ltek �t It�li�ba, ahol tov�bb teny�sztett�k �ket. M�s kinol�gusok viszont arra esk�sznek, hogy az Abruzz�i juh�szkutya �si olasz, ill. r�mai fajta. Ezeket az �ll�t�sokat hiteles dokumentumok nem t�masztj�k al�; tkp. csup�n arra �p�lnek, hogy a Firenzei Santa Maria Novella-templom egyik fresk�j�n (kb. 1350-b�l) egy nagy, feh�r kutya a p�sztor oldal�n m�g az angyalokkal szemben is v�deni akarja a juhokat.
Egy harmadik elm�let szerint a maremman valamikor a nagy n�pv�ndorl�sok idej�n �rkezhetett It�li�ba, ugyanis a kutya nem szerepel a r�mai �korban megl�v� �s el�gg� r�szletesen le�rt kutyafajt�k k�z�tt. B�rmely elm�let igaz annyi bizonyos hogy a legszebb �s legr�gebbi olasz p�sztorkuty�k egyike. Nemcsak er�s testi fel�p�t�se, a term�szeti viszonyokkal szembeni t�r�k�pess�ge �s sz�v�ss�ga, hanem term�szete miatt is ide�lis ny�j�rz�. Olaszorsz�g egyes vid�kein m�g ma is terelgetnek olyan nagy juhny�jakat, amelyeket Abruzz�i juh�szkuty�k k�s�rnek. A p�sztorkod� �letm�d fokozatos elt�n�s�vel h�z�rz�, test�r, k�s�r� �s t�rs lett bel�l�k.
Az Abruzz�i juh�szkutya nagy termet�, er�s fel�p�t�s�, rusztikus k�lsej� kutya. Feje hossz�, meglehet�sen nagy, a jegesmedve fej�re eml�keztet. Szemei t�vol helyezkednek el, mandula alak�ak, okker v. s�t�tbarna sz�n�ek. F�le viszonylag kicsi, h�romsz�g alak�, nyugalmi �llapotban teljesen lel�g, de ha az �llat figyel, f�lig fel�ll. A ny�jak �rz�s�re haszn�lt kuty�k f�l�t olykor kup�rozz�k. Mellkasa sz�les, m�ly, er�sen dombor�. H�ta feszes, egyenes, hasa kiss� felh�zott. V�gtagjai er�teljes csontozat�ak, izmosak. Farka nyugalmi �llapotban lel�g, ha figyel, v�g�t er�sen visszahajtja. Sz�rzete nagyon d�s, hossz�, meglehet�sen �rdes, enyh�n hull�mos, nyak�nak als� r�sz�n d�s "gall�rt" alkot. Sz�ne h�feh�r; el�fordulhatnak m�g elef�ntcsont sz�n�, vil�gos narancs v. citrom �rnyalatok. A kanok marmagass�ga 65-73, a szuk�k� 60-68 cm; a kanok testt�mege 35-45, a szuk�k� 30-40 kg.
Le�r�sa: Felt�n�en sz�p, mutat�s, hatalmas, izmos eb. Eg�sz megjelen�se tiszteletet parancsol�. Feje er�teljes, f�le viszonylag kicsi, lel�g�, ha figyel, kiss� felfel� tartja. Fogai nagyok, harap�sa oll�szer�. Szeme s�t�tbarna. Mellkasa m�ly, h�ta egyenes, feszes, fara enyh�n lejt�s. V�gtagjai izmosak, mancsa kerekded. Farka lel�g. Sz�rzete k�zepesen hossz�, d�s, enyh�n hull�mos, a nyak�n gall�rt alkot. Sz�ne t�bbnyire h�feh�r, de lehet elef�ntcsontsz�n� vagy halv�nys�rg�s �rnyalat� is. Eredete: Sz�rmaz�sa l�nyeg�ben ismeretlen. Egyes forr�sok szerint �si olasz, ill. r�mai fajta. M�sok szerint K�z�p-�zsi�b�l sz�rmazik. Eredeti neve: Cane de Pastore Maremanno-Abruzzese, Maremann. Tulajdons�gai: Kiegyens�lyozott term�szet�, tart�zkod�, m�lt�s�gteljes, nem csahol, ok n�lk�l nem t�mad. J�t�kos, bar�ts�gos, ugyanakkor f�lelmet nem ismer�, b�tor, harcias eb. �n�ll�, �rtelmes, k�nnyen kezelhet�. Alkalmaz�sa: Az olaszok egyik legh�resebb ny�j�rz� kuty�ja. Ide�lis munkakutya, k�s�r� �s t�rs.
Profil: ny�j�rz�. Marmagass�g: kan 65-73 cm, szuka 60-68 cm. Testt�meg: 30-45 kg. T�pl�l�kig�ny: 2000-2200 g/nap. Alomsz�m: 6-8 kiskutya. V�rhat� �lettartam: 12-14 �v.

Propszt Enik�