Akita

     Majd hatvan �vvel Pearl Harbor �s Midway ut�n az amerikaiak �s a jap�nok megint harcban �llnak egym�ssal. Ez�ttal egy kutyafajta – az akita – miatt folyik az �tk�zet...
     Az akit�t, ezt a tipikusan jap�n kuty�t – az angolsz�sz orsz�gok kiv�tel�vel – vil�gszerte elismerik. Az ut�bbiak viszont imm�r t�bb mint 40 esztendeje azon igyekeznek, hogy a Jap�nban kiteny�sztett fajt�t�l t�k�letesen k�l�nb�z� v�ltozatot alak�tsanak ki. Az ut�bbi �vekben t�bb hivatalos tal�lkoz�ra ker�lt sor jap�n �s amerikai szakemberek k�z�tt, s ezek eredm�nyek�nt bizonyos kompromisszum l�tszik kibontakozni: egyr�szt l�tezik egy jellegzetes jap�n eb, az egyed�l�ll� akita inu, m�sr�szt kialakul�f�lben van egy �j fajta, melynek �j nevet kell tal�lni (egyel�re t�bbnyire „nagy jap�n kutya”-k�nt emlegetik), f�l kell �ll�tani v�gleges standardj�t, s meg kell szabni szelekci�ja krit�riumait.
     Deh�t hogyan ker�l a csizma az asztalra, pontosabban sz�lva hogyan ker�lt ez a jap�n kutya Amerik�ba? Nos, term�szetesen a m�sodik vil�gh�bor� ut�n. Az „�j” kuty�r�l l955-ben k�sz�lt az els� standard, s az Amerikai kennel Klub l965 janu�r l-vel ismerte el. Az amerikai v�ltozatot elfogadt�k Nagy-Britanni�ban, �j-Z�landon, Kanad�ban, a Benelux �llamokban �s Finnorsz�gban, – az ut�bbiban az akita �llom�ny 80 sz�zal�ka amerikai t�pus!
     Mi is az amerikai akita jellegzetess�ge? El�sz�r is a nagyobb termet �s az er�teljesebb alkat. Egy Hollandi�ba import�lt egyed marmagass�ga p�ld�ul 72 cm volt, s t�bb mint 60 kil�t nyomott. Az amerikai v�ltozat minden sz�nben el�fordulhat, fekete maszkkal vagy an�lk�l. Jellem�t tekintve m�lt�s�gteljes �s b�tor, fajt�rsaival szemben domin�ns m�don viselkedik.
     A jap�n akita eredetileg k�zepes nagys�g� vad�szeb volt. Igazi spicct�pus. A kanok marmagass�ga legfeljebb 70 cm, a szuk�k� 64. A leggyakoribb sz�rsz�n a v�r�ses, r�tes. A sz�rtakar�val kapcsolatos fontos krit�rium az „uredsziro”, teh�t a feh�res sz�n az arcorri r�sz k�t oldal�n, az �llkapocs alatt, a torkon, a mellkason �s a hason, valamint a farok �s a v�gtagok bels� fel�n. Hib�nak sz�m�t a molosszoid jelleg, a fittyedt ajak, a t�l dombor� homlok �s egy�ltal�n, minden olyan von�s, amely az amerikai v�rtestv�rre eml�keztet.
     Napjainkban az Egyes�lt �llamokban bejegyzett „akit�k” 98 sz�zal�ka amerikai t�pus�. �vente l0 000 k�ly�k sz�letik, s egyed�l az USA-ban mintegy l00 000 p�ld�nyt tartanak nyilv�n. Jap�nban viszont – term�szetesen az eredeti v�ltozatb�l – �vente 400 ezret jegyeznek be!
     Az id�n egy�bk�nt �jabb vil�gtal�lkoz�t tartanak akita-�gyben...

Propszt Enik�